nagy :-)

Nagy a tél,
nagy a hó,
nagy a sár,
nagyanyó.

(városi népköltés)

Luca nap

nem, ma nem kezdtem semmi újba, nem fontam, szőtem, varrtam ...
csak egy kicsit pakolásztam, ablakot töröltem.
remélem, ez nem rossz ómen :-)

télbe fordul

lassan télbe fordul a város...

Ez a tél nem olyan, mint álmaink tele ... ez maszatos, ködös.
Esik. Ami persze jó, hisz ettől tán kevesebb lesz a kosz a levegőben, a lakásban, és tán kap elég vizet a föld...
Voltunk kissé náthásak, kissé köhögősek, nyűglődősek, álmosak...
A hétvégén elmentem Petivel Tatabányára mikulásozni. Olyan tiszta arrafelé a levegő (! - a város a „piszkos 12-be” tartozott még nem oly' rég), olyan csönd van a házban, hogy este 9-től másnap 3/4 11-ig aludtunk!

napos

és lapos ez a mai nap.
Nyomi vagyok, és nem megyek találkozni a HH-ba.
Szőni akarok, nem beszélni róla.

kaláka

Tegnap volt a Kaláka 40. szülinapja, ünnepi koncert. A délutáni előadást Petivel megnéztem, nagyon élveztük.
Emlékszem, mikor még - valamikor 71-ben - a Népház ifjúsági klubjában voltak, mint vendég ... még a Mikó volt a negyedik, és beszélgettünk, muzsikáltak nekünk ... Akkor még csak sejtettük, hogy nagyon nagyok!
Aztán az ő zenéjükön (is) nőttek föl a gyerekek, s szerették meg a verseket.
... boldogan énekeltem velük.

napok óta

bedugult füllel lézengek...
Tegnap, hogy kisütött a Nap, kicsit én is kivirultam. Voltam sétálni, beszélgetni, néztem kiállítást, és kaptam segítséget kisebb nyavalyáimra.
... most, hogy beborult, nekem is felhős lett minden.
Azért, megvagyok.

nyűglődés

igen, kicsit elkapott ...
No nem vagyok náthás, meg ilyesmi, de érzem itt-ott, és ez eléggé visszatart a röpködésben.
A gyerek is betegeskedik, de ő sem olyan igazán, csak éppen határeset. Így aztán egymást nyösztetjük.
Tényleg van bennem egy rakás gyerekesség ...
Ma kaptam Xtól egy csodás almatorta receptet, aztán azt ma gyorsan megcsináltuk. Ettől végül nagyon derűs lett ez a borongós vasárnap.

fény-fürdő

Ismét elkezdtem a fény-fürdő kúrát
( http://www.tomesa.hu/magyar.htm ).
25 kezelést kapok, ez heti 2-3 alkalommal kitart január közepéig :-)
Lőttek ismét a téli depimnek :-) - tavaly is átsegített a sötét időszakon. Igaz a bőrömnek csak rövid ideig használt, de határozottan jobb lett általa az életem. Nyár óta használok egy jókis kenőcsöt (Pso-rooz), no és most hozzá a fürdő... ez már biztosan látványos eredményt hoz!

... az azért furcsa volt, hogy a vérnyomásom 150/90 volt amikor megmérte a doktornő a kivizsgáláson, holott teljesen nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok s voltam mostanában.

Egyszerűen jól érzem magam.
„Ma jó napom-pom-pom ...” :-)
Bevittük Petivel az elkészült szőnyeget

szőnyeg

Elkészült a második szál is a suliszőnyegből.
Mivel az elsőt már használják a gyerekek az iskolában, összemontíroztam a látvány kedvéért.
Holnap reggel - mikor megyünk Petivel iskolába -, bevisszük.

ehh

már megint az értékrendről ...
Nézegetem férclandot - http://fercmuvek.eu/ . A mostanában feliratkozott fanyűvő "szobrait" nézegetve berzenkedek. Talán én látok rosszul?
Borzalmasan dilettáns ábrázolásmód - ez a szint túl van már azon, amit naiv-művészetnek neveznek -, éretlen képi világ, szinte gyereki (lehet, hogy egy kölyök az alkotó?) az viszont látszik, hogy ért a fához, a faragáshoz.
Azt nem értem, hogy miért szégyen egy jól faragónak a tisztességes, használható tárgyak művészi fokon készítése?
Miért akar mindenáron szobornak hitt, haszontalan tárgyakat készíteni?
A szobroknak, faragványoknak azon túl, hogy esztétikai élvezetet nyújtanak, értelmük is van, pl.: a karosszék oroszlánlába az erőt sugallja, a faragott fejek, angyalkák, szentek, mind feladattal felruházva készültek valaha. A modern térplasztikáknak is van valami jelentése, ha más nem, a forma letisztult harmóniája az anyagban ...
És igen, némely kinetikus-szobor is tetszik, az elme játékosságát hirdetve ... bár ez nekem sokszor csak dekoráció hatást ad ...

Kezdek vaskalapos lenni?

De nem :-)
http://www.juniorfritzjacquet.com/
kár, hogy olvasni nem tudom, de a képek!

kiállítás-megnyitón

voltam megint, az Ökollégium Artgalériában. Barátokkal.
Az esti beszélgetések után sokminden kavargott a fejemben a kép és tárgyalkotásról, értelméről és "értelmetlenségésről" ... aztán ez az egész elült.
Most már erősen rá kéne hangolódnom (sok idő), hogy leírhassam mindazt amit kigondoltam, leszűrtem.
... csak annyi ...
a "magas" művészeteknek nem kéne "leszólni" (GYÍK-műhely) az alkalmazott művészetet, hisz annak sokszor nagyobb szerepe van az általános kultúra életében, alakulásában, mint neki. Sokszor a "magas" művészet nem más, mint terápiás magamutogatás, brahi, kóklerkedés, amitől a sznobok beájulnak.
Ja, és roppant belterjes tud lenni (ha te szeretsz, és is szeretlek)...
Kár, hogy a művésznő egy-két tárgyával felült ennek a művész-fílingnek ...
Amúgy szépek a textilei, ám semmi különös ...
DE az általános kultúra szempontjából ez már jó is!

november

és esik, olyan szöttyögősen, amiből akár ónos vagy havas eső is lehet ...
tegnap találkoztam a szövős társakkal - havi egy szerdára összehívott minket, már végzetteket, Piroska (az oktatónk). Jó volt, Kati és Zsuzsa meséltek és vetítettek a gyergyóalfalui gyűjtőútjukról ... kicsit elirigyeltem tőlük ...

Megint eszembe jutott - az est kapcsán is:
Mifenének tanulok/tudok annyi mindent, ha valójában nem is tudok semmit (a gyakorlatban alig használok valamit az eddig tanultakból, legyen az néprajz, művtöri, technikák, bármi) ... pedig fontosnak tartom mindet, és még fontosabbnak azt, hogy a begyűjtött tudást őrizzük, tovább adjuk az utókornak!

kicsit olyan, mintha még mindig "aludnék" a "külvilág" számára, csak minimál szinten élnék ...
nincs különösebb becsvágyam, viszont hiányzik az "ünneplés" (nem is tudok ünnepelni)
mi törhetett annyira össze bennem (de már gyermekkortól), hogy folyton csak rejtőzködnék?

gyönyörű az idő

aránylag hideg, de verőfényes, melengető napsütés.
El kéne indulnom ... az utazáshoz most valahogy nincs kedvem ...
azt terveztem, hogy kimegyek a temetőbe ...

Most olyan fura, lebegős érzetem van ... Petinek őszi szünet, most nincs is itthon ... jövőhét már suli, és ez most olyan "lehetetlenül messzinek" érződik.

néha

elfeledkezem arról, hogy naplót vezethetek.
Persze semmi kényszer, csak mint lehetőség :-)

Hm... időközben bekapcsolódtam egy iwives párkeresősdibe ... vicces - bár máskor is próbáltam, de sikertelenül -, többen jelezték, hogy randiznának velem ... még egyre sem jeleztem vissza, illetve az egyik úriembernek megköszöntem, hogy "jól néz ki"-nek díjazott - hízelgő, főleg, hogy sokkal ifjabb, mint én. Asszem, nekem továbbra sem megy az ilyetén ismerkedés.

Töltöm az időt, már nem fázom annyira - kezdek átállni a télibb időszámításra.
Tegnap vásárlási roham tört ki rajtunk, pedig egyáltalán nem állunk fényesen. Elmentünk hármasban az Ikeába, eredetileg fénycsövet akartunk venni, de sokminden lett belőle, sok apróság, ami ugyan kell, de ki is bírhattuk volna nélkülük. Sütiztünk az étteremben ... végül lett egy pár magasszárú cipő is, hogy legyen a spanglis és a csizma között is egy lábravaló.

Hja ... rég engedtem meg magamnak ennyi könnyelműséget.

... el akartam menni taicsizni, de oda nem jutottam el ... hm

hideg

van
Fázom, és még nem merem bekapcsolni a konvektort ... kéne szőnöm, varrnom, de ezek olyan szöttyögős folyamatok, amik ilyen hidegben nem finomak.
Szigeteltük körbe az ablakokat, fóliafüggönyt tettem az erkélyhez, fújni nem fúj már a szél a lakásban, de a hideg az húz, főleg térdig.
A virágokat bementettem a lakásba (itt is, ott is). A leander dús virágait sorban "állva" csodálták a halak az akváriumból - azóta abba a sarokba húzódnak a fénycsövük alatt fázósan telelve.
Egyébként mókásak :-) - a szárítót is az akvárium előtt tudom elhelyezni, a száradó, tarka ruhákat is így bámulják: kissé fejjel lefelé, sorban állva néznek, bámulnak kifelé...
Van ki elalszik a halak nézésében - az egész zümmögő, lötykölődő kis világtól-, nekem felüdülés. Mindig történik valami érdekes... kicsit olyan kukkolós, de élvezem...

most, hogy sötétedik, bekapcsoltam mégis a fűtést...
12 foga volt a szobának!
érdekes... minél kevesebb fog van, annál keményebben harap :-D

elmúlt

legalábbis idénre ...
elmúlt a szép, meleg idő - bár volt olyan év ('98), hogy karácsony előtt aranyesőt szedtünk a bokorról (ami most is kivirágzott, de most még október van).
jövőhét közepétől hivatalosan fűtésszezon, és bizony akkorra már időnként 0 fok körüli hőmérsékletet ígér a meteorológia ...

rossz beidegződéseim vannak a hideg idő beálltával kapcsolatban ... hosszú évekig fagyoskodtam egy kellően fel nem újított, öreg házban a lehetőségek és a lehetetlenségek miatt - is ...

most kíváncsi vagyok, milyen lesz az idei ősz/tél!

október 8.

hazafelé a buszból kinézve látom, hogy a rendelő intézet előtt egy gesztenyefa virágzik!

ajándék

ülök az állvány előtt, napfényben fürdik a szoba, a pulcsi lekívánkozik rólam ... ajándék ez az idő

és ta-dammm

megint vagyok!
ennyi idő kellett, hogy Tököm(by Lesli) a saját tévedése miatt/után visszaállítsa a netet...

Az elmúlt időszak: szövés, pesztrálás, szövés
... volt egy kiállítás megnyitó is amit megnéztem, tetszett amit láttam (olyan nekem való, sok szempontból is) ... félszeg gyávaságból nem maradtam, nem ismerkedtem, nem barátkoztam, a kertek alatt hazasomfordáltam.

aztán ...
vannak dolgok, amit elfogadok, jogosnak tartok, mint igényt ... csak ne érintsen engem, ne legyen közöm hozzá!
A konfliktuskerülő magatartás előny lehet másokkal kapcsolatban, de önpusztító is ... belülről rág, ha mégsem tudom egyeztetni magamban a ki-hova, és mit-miért-et ...

évszakok

kész a szőnyeg első darabja!

70 cm széles, és kb. kétméter
ez a szárny a nyárvége-ősz-télelő


sok-sok rongy színenként, soronként válogatva ...

ez van

Hétfő óta iskola, és úszás megint - heti két alkalom ...

szép volt a megnyitó!
az emeleti nagyteremből - az óvónénik által nyitott - virágfolyosón át haladt a kis csapat, a saját termébe: diákok, tanárok énekelve, kezükben fehér virág, végig a folyosókon, lépcsőkön ... és a szülők, testvérek barátok is mentek az immár "csibéknek" nem nevezhető, nagy elsősök után.

most úgy érzem, szívesen lennék iskolás ebben az iskolában!
(egyébként nem szerettem iskolába járni)

ma befejezem a meseszőnyeg első szárnyát, a héten beviszem a suliba

évszakváltás

álmosság, borus reggel, enyhe nátha

tegnap 40 centit szőttem

****
aztán kisütött a Nap
ma nem szőttem, csak takarítottam, rendezgettem

kiállítás

csak annyi maradt meg bennem, hogy lírai és mégis férfias
formák, amit bárki megtalálhat, és ami megtalál (akár) engem ...

nem érzem rajta a szájbarágva heroikus történet-sodort, a világmegváltva-grimaszt

nem-szobrok ... lenyomatok, kihasított részletek, gondolat szikrák, érzetek
álomfogók
létfogódzók

aha

megint eltelt jónéhány nap, mióta írtam...
Arra jöttem rá, hogy sokmindenhez kéne kép is, ha már naplót vezetek, de képeket legfeljebb rajzolhatnék - mivel nincs jól használható (egymással kompatibilis) képrögzítő eszközöm.

A 20-i ünnepet csendesen, az állványom mellett töltöttem, este néztem a tűzijátékot az erkélyről, de csak kicsit, mert rájöttem, nem érdekel. Asszem bosszant ...
Tudom, hogy kell ünnepelni, szüksége van az embernek a kikapcsolódásra, az örömünnepre, de egyre távolabb van tőlem az ilyenfajta "parancsra" ünnep (s a legtöbb az) ...
Elmentem néhány napra Tatabányára, Lacusék - úgyis a Balcsiról arrafelé jövet - kirakták nekem Petit. Ez a néhány nap jó volt ... megint vasalgathattam a családi abrosz ráncait ... egyre nehezebb Mamával ... sértett énjével, ahogy rendezné a múltat, ahogy megbocsátana és bocsánatot vágyna ...
Látszólag friss és jól van, de olyan folytonosan helykeresősen búcsúzkodós ...

Petivel fölfedeztettem Micimackót!
Azóta ez az esti mese, már vagy harmadszorra kezdjük előröl - nagyon élvezi, érti a szófordulatokat, a humorát :-) ... hiába no: már elmúlt 7 éves!

Most a nyár utolsó vasárnapján eljutottunk kettesben Kőszegre. Nagy szeretettel fogadtak unokahúgomék, Peti is nyíltan, szeretettel fordult feléjük. Először találkozott a család ez ágával, kivéve Ritát, ki még a nyár elején volt néhány napot Tatabányán. Valószínű Rita miatt volt rögtön olyan elfogadó a többiekkel szemben ... bár Peti alapból, hihetetlenül nagy bizalommal van a felnőttek iránt (asszem erre nagyon oda kell figyelni, mert veszélyforrás is lehet) ... hm ... gyereknevelésünk kettőssége: szeretetre, bizalomra neveljük a gyereket, és ezzel kiszolgáltatottá is tehetjük a nem kívánt, idegen hatások iránt ...
A vasárnap délelőtti jehovás összejövetelre persze nem mentem el. Helyette sétáltunk, beszélgettünk Ritával Kőszegen, együtt játszottak a kicsik, Emese és Peti - a két nagydumás roppant jól elvolt egymással :-), együtt aludtak, fürödtek, ettek, játszottak.
Este, Judittal fél éjszakán át beszélgettünk Hitről, Jehováról, a gyülekezetbe járás fontosságáról és nem fontosságáról ... a válása kiperdítette sablonos asszonylétéből ... nem zavar, ha ő ebben a felekezetben találja meg a belső békéjét ...
... az elferdülések általában nem a szentírásokban keletkeznek, hanem az emberben, amikor átteszi az olvasottakat a gyakorlati életébe, amikor a írott "törvényeket" a saját céljai szentesítésére használja ...
Ismerem az unokahúgomat, ő jó ember.
Csilla csak hétfőn reggel jött haza - hisz mindjárt kezdődik az iskola.
Mesit elkísértük reggel az oviba, majd egy közös búcsú-reggeli a nagylányokkal, és a déli gyorssal mi eljöttünk.
Peti szerint az unokanővérei: Csilla nagyon szép, és Ritának finom, bársonyos a bőre, Mesi is szép, csak ne visítana annyit (állapította meg a kis hétéves macsó).

Ígérvényt tettünk a máskor is ottlevésre :-) (csak ne lenne olyan messze)
Ugyan vittünk fényképező gépet, csak éppen nem volt benne működőképes elem ... mobillal csináltam néhány képet, de azon sem volt elég hely ... így hát, illusztráció ismét nincs ... talán, majd küldenek képeket a lányok ...

*
egy kedves közjáték...
Beszélgetés közben megjegyeztem, hogy a kislánynak - Mesi ötéves - mindig kócosan lóg a hosszú haja, folyton azzal babrál, és talán meg kéne igazítani, vágni kéne neki frizurát, hisz nem lehet mindig királylányos frizurában "létezni" ... A kicsi megbántódva, duzzogva elrobogott, Peti utána. Egy idő után - mi már meg is feledkeztünk róluk -, Peti számonkérően (főleg felém) berobog: - Hogy néz márki egy lány kopaszra vágott hajjal? Hogy gondolhatjuk, hogy az jó? ... ÉS egyáltalán ... AZ LESZ A LEGJOBB HA BÉKÉN HAGYJUK (Mesit)!

Megvédte a kisLovag a Hercegnőt :-)

kis örömök ...

megint jár villamos a Bécsi úton!

a minap arra ébredtem hajnalban, hogy tele vagyok a kipufogó-gázokkal, és mindjárt megfulladok ... persze ez az álomrésze volt a dolognak, de valóban büdösebb volt az elmúlt jó-kéthét a leharcolt, villamospótló buszokkal ... és még hőség is volt, álló levegővel

most ülök egyedül a lakásban - szövök, közben az elhagyott növénykéim hervadnak egy távoli kertben

több helyen lakni = sehol sem otthon lenni igazán?

ahh

nem arról van szó, hogy nem akarom vezetni a naplóm, hanem inkább annyi minden kavarog a fejemben, hogy nehezen szelektálok...

Jövős-menős volt a hétvége:
szombaton a Kopaszi-gáton voltunk - igen tetszetős hely, érdemes oda máskor is csak úgy kiugrani (bár elég macera odajutni), csodás volt mezitlábaskodni!

Vasárnap pedig okos-mód nekivágtunk majdnem délidőben a Hármashatár-hegynek :-)
Azért nem voltunk annyira eszehagyottak, mert rövid bóklászás után beértünk az erőbe, és már nem is volt elviselhetetlen a hőség, a napszúrástól sem kellett félnünk. Persze jellemző módon nem néztem utána alaposan a túraútvonalnak, így teljesen a jelzésekre és a megérzéseimre hagyatkozva vágtunk neki a hegynek. A Gyermek eleinte sokat nyafogott a fölfelé mászás miatt, de mondtuk neki, hogy "amíg tud locsogni-nyafogni folyamatosan, addig van ereje bőven ... Tulajdonképpen dudorászva, zerge-mód ugrált kőröl kőre, mindezt a nagy nyafogás közepette :-D
Elballagtunk a Szépvölgyi út végéig, aztán hazabuszoztunk. Jókis kör!
Otthon (a hanyagolt) pedig zajlik az élet ... időnként elhallatszik hozzámig ...
Néha előre aggódom, hogy miként is lesz, mire visszaköltözöm ... kéne valami nagyon frappáns megoldás az életemre ...
aztán ...
lehet, hogy kétszeres nagyanyó leszek?

hétvége

... voltam, hosszasan el.
Úgy volt, hogy ott leszek Mama szülinapján, és aztán jövök vissza szőni - olyan hamar elszáll a nyár, így augusztusban már ...
Aztán úgy alakult, hogy elmentem a tótokkal Nyitra mellé egy faluba, nemzetiségi fesztiválra. A nyugdíjas kórus ment és velük - a SzKÖK-képviselők mellet - két csipkés és jómagam, mint a bánhidi kézművesek képviselői. Vittünk egy paravánt a kiállított vertcsipkéknek, az asztalt meg a hátteret - ahol bemutatóztunk -, az én festékeseimmel takartuk le.

Aztán a mi tótjaink vitték a fesztiválba a szlovák szót :-D ... mindez így a nyelvtörvény bevezetése idején ... és egyáltalán nem volt gáz ... nagy sikerük volt! A záró számot együtt énekelte a közönség - szlovákul - az énekkarral (egyébként az egész rendezvény kétnyelvű volt).
Nem volt nálam fényképező, így csak a telefonommal készítettem néhány képet - amit egyelőre nem tudok iderakni ... hm.

egy beszélgetésből ...

Természetesen joga van mindenkinek a saját hitéhez, de csak addig, míg azzal nem bánt (ítél el, nyomorít meg másokat).
Azt vallani, hogy a modernizmussal megöli az ember Istent(Jézust), az .... sztem, botorság.

Mindenki a saját életén - sikerein és kudarcain keresztül tapasztalja meg az Isteni Erőt ... felismerés kérdése, nem a megítélésé ...

A kultúra nem egy bebetonozott örök valami, hanem az emberi lét folytonosan változó milyensége! A változó tényező mindig a közegtől, a speciális adottságoktól, a folytonos átjárásoktól (kölcsönhatásoktól) függ.
A vallásos előírások betartása még nem teszi az embert igazhívővé, legfeljebb babonásan istenfélővé - istenszeretővé helyett ... (nem tudom érthetően sikerült-e ezt leírnom ...)

- hogy ez a pénzvilág kultúrája? ... ha nem tetszik ki-ki tegyen róla :-)
ha valaki a sznoboknak jól el tudja adni a közhely-pufogtató, ámde technikásan jól megfestett képeket, az is a pénzvilágot (antikrisztus - sicc) erősíti
:-)
ennyit a nagy eszmeiségről

lehet jókis gegeket csinálni, ha van rá vevő ... de mindezt véresen komolyan venni? no az eredményezhet holokausztot ...

szerintem

rendeződés

átforgattam a szobát
rengeteg por és szösz jött össze a szövéstől (no és a Bécsi úttól) ... mindent le- és felmostam ...
már csak a szövőszékemet kell visszajuttatnom Tatabányára, ebben a lakásban nem férek tőle ...
itt elég a két keret.
apropó szövés :-)
a fönn maradó méteres láncra a hulladékokból (madzag, fecni, kóc, stb.) még szőttem egy "kompozíciót", sittes a címe ... nem lett nagy, kb. 70x50-es ... valószínű lesz még ilyen, és akkor majd összerakom rendesen :-D

kész :)

na elkészült a szőnyeg amit az ovinak ígértem :-)


persze az volt az eredeti elképzelésem, hogy a gyerekek, a szülők adják össze a kinőtt, elnyűtt pólókat, harisnyácskákat, fölvágjuk, és én megszövöm - szerettem volna, ha érzik, tudják, hogy ők is benne vannak ... hát, vannak benne olyan "alkatrészek" is :-)

elég nagy lett, az oviban rá fognak - úgy-ahogy - férni a gyerekek, lévén ez egy meseszőnyeg (egyébként az évszakokat szimbolizálja, de hívhatom napforgónak is)


Most nekiállok az iskolai szőnyegnek. Az már nem így körbe kompozíció, hanem három kétméteres szálból fog állni.
A tervben a kisebbik látvány ...

álom

talán a tegnap éjjeli film hatására ...

Megint az én házamban voltam, megint újabb, tágasabb részeket, szobákat fedeztem föl benne ...
Most egy - eddig nem látható - ajtón át egy hátsó szobába mentem, ami nagyon régi volt, kicsit olyan barokkos, bár semmi díszítése nem volt. A négyzetes szoba magas belmagasságában a szemközti falon fölül volt egy fülkés kisebb ablak, a fülkében szép, régi porcelán teáskészlet, asztali lámpa (sólámpa?) ... balra kinyílt a fal - amolyan oszlopos megoldással, innen ismét két - egymásba nyíló tér - pince-mély és padlás-magas, boltozatos helység, nagyon szépen kiépítve téglából, kupola-szerűen. A pincerészbe lemásztam, jött utánam a Gyerek - olyan volt, mintha barlangban másznék ... innen nyílt kifelé a kertbe egy ódon ajtó, a kertben állatok (baromfi, kecskék), harsogó, szép zöld ... bejöttek a szomszédok (barátok, mintha rokonok), valamit kértek kölcsön ... L vállat vonva lerázta őket - "mi közünk hozzájuk, egyébként is MIT KERESEK én ITT, és miért engedem a Gyereket ilyen helyre" - kiparancsolt onnan ... . A szobában el kezdett nőni a só ... mindent bevont. A levegő nagyon jó lett, de mindent borított be a só, a porcelánt az ablakból összeszedtem, és mielőtt a kezemet is kezdte belepni a hideg, fehér kristály, felébredtem.

A reggeli öltözködés, tollászkodás, vakarózás-kenegetés közben furcsa - rám nem jellemző - pánikérzet fogott el ...
Mostanában többször jön megint, hogy nem érzem mi lesz a jövőben ... általában kb. félévre, egy belátható időre érzem, hogy mi várható, néha egy villanást a jövőből, ha mást nem, egy biztonság-érzetet ...

Asszem ez - azon túl, hogy Peti iskolába megy - a változások ősze lesz!
Megint ...

ja, az ovis szőnyeg kész, már "csak" kéne rakni valamit a maradék jó-egyméteres vetésre, hogy ne menjen pocsékba a fonál :-)

írhatnék

ez egy régi képem, egy réges-régi balatoni nyárból, Siófok-Széplak - szép volt




ja ... valahogy nem megy (a naplózás)

majdnem befejeztem a szőnyeget (az ovi részére), már "csak" a közepe hiányzik. még egy ugyanekkorát meg kell szőnöm szeptemberig, az iskola kezdésére :-/ (aggódós)
közben voltam két napot a Balcsinál, persze a vízhez nem jutottam le ... attól még és a peléktől függetlenül jó volt...
tudnék(?) lakni ilyen házban/helyen (no megint egy öreg ház, alig komforttal) ... képtelen vagyok megfejteni, miért vonzanak az ilyenek ... aztán a vaksötétben botorkálás a pottyantósra/ről kissé fölülírta a rajongásomat :-D azé' egy belső, vízöblítéses jó ha van!
de bizony ülnék a kertben vagy a házban, és szőnék, festenék vagy csak olvasnék, néznék ki a fejemből, megint lenne kutyám, no és macska :-) ... nyáron pedig várnám a rokonokat, és szolgálnám ki őket!
ilyen

tulajdonképpen jól megvagyok tök egyedül?

...

itt tipródom, hogy a fenébe is működik ez az egész!
ehh ... öregnek érzem magam ... egyébként is front van, már reggel óta szaggat a fejem váltakozó intenzitással

szeretnék mindenfélét írni, rajzolni, feljegyezni - hogy miért?
mert ez a szokás mostanában?
mert akárhogy is de egyedül vagyok?

mindegy

szeretnék

mi hiányzott?

... lehet, hogy ez.
Régóta tipródom, hogy vezessek-e naplót ...
Hát akkor ... gyi, indulás :-)