az jó volt!
érdekes, hogy úgy izgultam a sikerért, mintha az én érdemem lenne ...
ez olyasmi, mint amikor - annak idején - kitaláltuk az instant galériát, az ünnepélyes megnyitó-bezáróval
bár ez most két hétig megnézhető :)
különös ... a szereplők ugyan mások, de a kör ugyanaz:
taposni a hegy derekán körbe a szerpentinen fölfelé (rajtunk taposnak, és mi másokon), és tudni, hogy nem most lesz a csúcs ...
de - valóban az a csúcs amire vágyunk, vagy már rég elfelejtettük a valódi célt?
mától elkezdtem az utolsót az első ötvenből ...
http://www.youtube.com/watch?v=x2sd8UMUaIk
ez - most - nagyon tetszik
2010. február 25., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése