kis örömök ...

megint jár villamos a Bécsi úton!

a minap arra ébredtem hajnalban, hogy tele vagyok a kipufogó-gázokkal, és mindjárt megfulladok ... persze ez az álomrésze volt a dolognak, de valóban büdösebb volt az elmúlt jó-kéthét a leharcolt, villamospótló buszokkal ... és még hőség is volt, álló levegővel

most ülök egyedül a lakásban - szövök, közben az elhagyott növénykéim hervadnak egy távoli kertben

több helyen lakni = sehol sem otthon lenni igazán?

ahh

nem arról van szó, hogy nem akarom vezetni a naplóm, hanem inkább annyi minden kavarog a fejemben, hogy nehezen szelektálok...

Jövős-menős volt a hétvége:
szombaton a Kopaszi-gáton voltunk - igen tetszetős hely, érdemes oda máskor is csak úgy kiugrani (bár elég macera odajutni), csodás volt mezitlábaskodni!

Vasárnap pedig okos-mód nekivágtunk majdnem délidőben a Hármashatár-hegynek :-)
Azért nem voltunk annyira eszehagyottak, mert rövid bóklászás után beértünk az erőbe, és már nem is volt elviselhetetlen a hőség, a napszúrástól sem kellett félnünk. Persze jellemző módon nem néztem utána alaposan a túraútvonalnak, így teljesen a jelzésekre és a megérzéseimre hagyatkozva vágtunk neki a hegynek. A Gyermek eleinte sokat nyafogott a fölfelé mászás miatt, de mondtuk neki, hogy "amíg tud locsogni-nyafogni folyamatosan, addig van ereje bőven ... Tulajdonképpen dudorászva, zerge-mód ugrált kőröl kőre, mindezt a nagy nyafogás közepette :-D
Elballagtunk a Szépvölgyi út végéig, aztán hazabuszoztunk. Jókis kör!
Otthon (a hanyagolt) pedig zajlik az élet ... időnként elhallatszik hozzámig ...
Néha előre aggódom, hogy miként is lesz, mire visszaköltözöm ... kéne valami nagyon frappáns megoldás az életemre ...
aztán ...
lehet, hogy kétszeres nagyanyó leszek?

hétvége

... voltam, hosszasan el.
Úgy volt, hogy ott leszek Mama szülinapján, és aztán jövök vissza szőni - olyan hamar elszáll a nyár, így augusztusban már ...
Aztán úgy alakult, hogy elmentem a tótokkal Nyitra mellé egy faluba, nemzetiségi fesztiválra. A nyugdíjas kórus ment és velük - a SzKÖK-képviselők mellet - két csipkés és jómagam, mint a bánhidi kézművesek képviselői. Vittünk egy paravánt a kiállított vertcsipkéknek, az asztalt meg a hátteret - ahol bemutatóztunk -, az én festékeseimmel takartuk le.

Aztán a mi tótjaink vitték a fesztiválba a szlovák szót :-D ... mindez így a nyelvtörvény bevezetése idején ... és egyáltalán nem volt gáz ... nagy sikerük volt! A záró számot együtt énekelte a közönség - szlovákul - az énekkarral (egyébként az egész rendezvény kétnyelvű volt).
Nem volt nálam fényképező, így csak a telefonommal készítettem néhány képet - amit egyelőre nem tudok iderakni ... hm.

egy beszélgetésből ...

Természetesen joga van mindenkinek a saját hitéhez, de csak addig, míg azzal nem bánt (ítél el, nyomorít meg másokat).
Azt vallani, hogy a modernizmussal megöli az ember Istent(Jézust), az .... sztem, botorság.

Mindenki a saját életén - sikerein és kudarcain keresztül tapasztalja meg az Isteni Erőt ... felismerés kérdése, nem a megítélésé ...

A kultúra nem egy bebetonozott örök valami, hanem az emberi lét folytonosan változó milyensége! A változó tényező mindig a közegtől, a speciális adottságoktól, a folytonos átjárásoktól (kölcsönhatásoktól) függ.
A vallásos előírások betartása még nem teszi az embert igazhívővé, legfeljebb babonásan istenfélővé - istenszeretővé helyett ... (nem tudom érthetően sikerült-e ezt leírnom ...)

- hogy ez a pénzvilág kultúrája? ... ha nem tetszik ki-ki tegyen róla :-)
ha valaki a sznoboknak jól el tudja adni a közhely-pufogtató, ámde technikásan jól megfestett képeket, az is a pénzvilágot (antikrisztus - sicc) erősíti
:-)
ennyit a nagy eszmeiségről

lehet jókis gegeket csinálni, ha van rá vevő ... de mindezt véresen komolyan venni? no az eredményezhet holokausztot ...

szerintem

rendeződés

átforgattam a szobát
rengeteg por és szösz jött össze a szövéstől (no és a Bécsi úttól) ... mindent le- és felmostam ...
már csak a szövőszékemet kell visszajuttatnom Tatabányára, ebben a lakásban nem férek tőle ...
itt elég a két keret.
apropó szövés :-)
a fönn maradó méteres láncra a hulladékokból (madzag, fecni, kóc, stb.) még szőttem egy "kompozíciót", sittes a címe ... nem lett nagy, kb. 70x50-es ... valószínű lesz még ilyen, és akkor majd összerakom rendesen :-D

kész :)

na elkészült a szőnyeg amit az ovinak ígértem :-)


persze az volt az eredeti elképzelésem, hogy a gyerekek, a szülők adják össze a kinőtt, elnyűtt pólókat, harisnyácskákat, fölvágjuk, és én megszövöm - szerettem volna, ha érzik, tudják, hogy ők is benne vannak ... hát, vannak benne olyan "alkatrészek" is :-)

elég nagy lett, az oviban rá fognak - úgy-ahogy - férni a gyerekek, lévén ez egy meseszőnyeg (egyébként az évszakokat szimbolizálja, de hívhatom napforgónak is)


Most nekiállok az iskolai szőnyegnek. Az már nem így körbe kompozíció, hanem három kétméteres szálból fog állni.
A tervben a kisebbik látvány ...

álom

talán a tegnap éjjeli film hatására ...

Megint az én házamban voltam, megint újabb, tágasabb részeket, szobákat fedeztem föl benne ...
Most egy - eddig nem látható - ajtón át egy hátsó szobába mentem, ami nagyon régi volt, kicsit olyan barokkos, bár semmi díszítése nem volt. A négyzetes szoba magas belmagasságában a szemközti falon fölül volt egy fülkés kisebb ablak, a fülkében szép, régi porcelán teáskészlet, asztali lámpa (sólámpa?) ... balra kinyílt a fal - amolyan oszlopos megoldással, innen ismét két - egymásba nyíló tér - pince-mély és padlás-magas, boltozatos helység, nagyon szépen kiépítve téglából, kupola-szerűen. A pincerészbe lemásztam, jött utánam a Gyerek - olyan volt, mintha barlangban másznék ... innen nyílt kifelé a kertbe egy ódon ajtó, a kertben állatok (baromfi, kecskék), harsogó, szép zöld ... bejöttek a szomszédok (barátok, mintha rokonok), valamit kértek kölcsön ... L vállat vonva lerázta őket - "mi közünk hozzájuk, egyébként is MIT KERESEK én ITT, és miért engedem a Gyereket ilyen helyre" - kiparancsolt onnan ... . A szobában el kezdett nőni a só ... mindent bevont. A levegő nagyon jó lett, de mindent borított be a só, a porcelánt az ablakból összeszedtem, és mielőtt a kezemet is kezdte belepni a hideg, fehér kristály, felébredtem.

A reggeli öltözködés, tollászkodás, vakarózás-kenegetés közben furcsa - rám nem jellemző - pánikérzet fogott el ...
Mostanában többször jön megint, hogy nem érzem mi lesz a jövőben ... általában kb. félévre, egy belátható időre érzem, hogy mi várható, néha egy villanást a jövőből, ha mást nem, egy biztonság-érzetet ...

Asszem ez - azon túl, hogy Peti iskolába megy - a változások ősze lesz!
Megint ...

ja, az ovis szőnyeg kész, már "csak" kéne rakni valamit a maradék jó-egyméteres vetésre, hogy ne menjen pocsékba a fonál :-)

írhatnék

ez egy régi képem, egy réges-régi balatoni nyárból, Siófok-Széplak - szép volt




ja ... valahogy nem megy (a naplózás)

majdnem befejeztem a szőnyeget (az ovi részére), már "csak" a közepe hiányzik. még egy ugyanekkorát meg kell szőnöm szeptemberig, az iskola kezdésére :-/ (aggódós)
közben voltam két napot a Balcsinál, persze a vízhez nem jutottam le ... attól még és a peléktől függetlenül jó volt...
tudnék(?) lakni ilyen házban/helyen (no megint egy öreg ház, alig komforttal) ... képtelen vagyok megfejteni, miért vonzanak az ilyenek ... aztán a vaksötétben botorkálás a pottyantósra/ről kissé fölülírta a rajongásomat :-D azé' egy belső, vízöblítéses jó ha van!
de bizony ülnék a kertben vagy a házban, és szőnék, festenék vagy csak olvasnék, néznék ki a fejemből, megint lenne kutyám, no és macska :-) ... nyáron pedig várnám a rokonokat, és szolgálnám ki őket!
ilyen

tulajdonképpen jól megvagyok tök egyedül?

...

itt tipródom, hogy a fenébe is működik ez az egész!
ehh ... öregnek érzem magam ... egyébként is front van, már reggel óta szaggat a fejem váltakozó intenzitással

szeretnék mindenfélét írni, rajzolni, feljegyezni - hogy miért?
mert ez a szokás mostanában?
mert akárhogy is de egyedül vagyok?

mindegy

szeretnék

mi hiányzott?

... lehet, hogy ez.
Régóta tipródom, hogy vezessek-e naplót ...
Hát akkor ... gyi, indulás :-)