melegedő

gyöngyházfény csillan
s a szürke is kéken zöld
napszűrő csipke

pillanatnyi csend
mint szappanbuborékba
zárt édenkertben

macska napozik
szellőző ágyneműben
csak bajsza rezzen

lényeg

mákszemnyi élet
gyökér szár virág majd mag
ez a mindenség

csillagkép

mint lámpa körül
lepke imbolyog forog
Vénusz-táncot jár

béke

kőfalon macska
napfény-árny embertelen
buborékbéke

nem tudom

hogy mi volt előbb
olyan tyúk meg a tojás
a fény és árny egy

az árnyékgomoly
csak robbanó fényében
láthatta magát

várón

napos délelőtt
padon ücsörgős kávés
árnyékmacska les
matató madár
mozdulatra rebbenő
csőrében szőrszál

sonka és kalács
áldozati illat leng
húsvétot várón

fájdalom

profán, egyedi
mindenségtől választó
magányba záró

kalitkamadár
zárnyitó vergődése
a tiszta léghez

mese

tavasz-herceg megérkezett
pitypang gombos zöld zekében
fején napkorona ragyog
a fák szirmot havaznak
virágok bókolnak
vállán veréb és rigó ül
dalolva új életért

egyszer

egyszer mondtam, ha
kopasz és kövér leszel
szeretlek úgy is

most nem vagy kövér,
hajadból is van elég,
mégsem szeretlek

közös életünk
elkopott, tört gyűrűje
dobozban hever

tavasz

napos fényjáték
nap fény tükör szivárvány
reggeli derű

fénycsíkban hívó
kicsalogatón a zárt
szobavilágból

töprengő

a sok gondolat
szétszalad mint a bolha
a macskadögből

vagy mi lesz vele
amikor a gazdatestből
kiszakad elszáll

utolsó sóhaj
ölelő minden semmi
utolsó kérdés

vagy más

szürke

álmos ablakok
időtlen rétegein
átsejlő a múlt

 

 

 

 

 

 

 

álmodó jelen
ablakrétegein át
szürkülő a múlt

farsangidő

kert ködjét tépi
vadmacskaként játszó szél
levélegér fut

borostyán rezeg
ringó madáretető
szerteszór magot

surrogó hangok
veréb és cinke rebben
bújik bokorba

idő foglya

kinnfeledett nyár
vackolódón avarban
mosdatja eső
ősznap szárítja
télpaplanba takarva
álmodik tavaszt

már öregember
ébredése nem tavasz
az idő fogja

fogva tart és elereszt

megint elmúlt

ködszürke fényben
üres etetőt rázó
éhesmadár szél

bokrok alatt egy
ottfelejtett kék labda
múlt nyarat sirat

60 év után

egymáson kövek
rakódnak napok évek
örök létező

villogó képek –
az arc-hang-mozdulatsor
elme és való
pillanat miben
múlt-jelen találkozik
feloldozó nap

november

naptalan napon
puha leget kaparó
köd szőtte árnyfák

neszező madár
ringat zizzen az ág
télre készülőn

kérge alatti
lassuló áramlása
jövőt álmodó

Márton nap

 

rőt bozótban

ághegyen, rozsdafarkú

billegve ugrál

röppen a csúcsra

vadszőlőt szemezgetve

ködette kertben

****

rőt bozóton
ághegyen rozsdafarkú
billenti farkát

ködette kertben
vadszőlőt szemezgetni
repdes a csúcsra

őszközép 2

lepkeként levél
libben a langyos szélben
felhős bújó nap

csörrenő szarka
láb alatt reccsenő ág
kosárban dió

őszközép

indákon rezzen
eső cseppen levélen
bokorban madár
smaragd és bíbor
árnyak vibrálnak benne
lassuló világ

odúba bújó
raktártöltő időszak
jól jön a dunyha
tűz pattogása
gyertya táncoló fénye
purrogó macska