harcos túlélés
adok-kapok kín gyönyör
játék az élet
a hála szőtte
háló soha nem ereszt
lánc és vetülék
harcos túlélés
adok-kapok kín gyönyör
játék az élet
a hála szőtte
háló soha nem ereszt
lánc és vetülék
szélrázta száraz
levél ághoz ragadva
remény
ameddig
nyelénél csendben
kéreg alatt várva él
alszik
rügy bogár
úton a fénybe
emlékszem
beavató fényre,
lebegésre, zuhanásra,
sötétre
testre, vérre
vízre, tűzre, ölésre
halálra
ölelő születésre
most ember
vagyok úton
a fénybe
ismét dobozba
zárt angyalok csillagok
múlt karácsonyok
vízkereszt (vagy amit akartok)
naponta újból
világod
helyed
kis morzsája egésznek
benned a minden
múló évekkel
ülepedő percekkel
súlyos vemhes test
magammal terhes
lélekszülő születés
vajúdó létben
bokorba bújva
fekete
csomók ülnek
macska és rigó