ma megint

alkonyig tartó hajnal
vágytalan, csendes
eső neszez
csak Chopin zúg a zongorán

a lét álma

életálmodás
tetteket hajtó vágyak
homokon virág

áprilisi sóhaj

szirmok és hó hull
április vacogva vár
új feltámadást

megint napsütés

száraz levél verébként

billeg rügy mellett

majd

szirmok és hó hull…

örök

hatalom

szavak savak a
létszövet borításon
át lélek jár kel

megújulás?

reggeli kávé

napfényben fürdő
macska ül ölben vállon
a lábnál kutya

várakozó

árnyékos a nap
bent ágyon macska fekszik
lustán ködös kint

szövök szavakat

rongyból falakat
házat ajtót takarót
ágyat hogy ne fázz

tél a kertben

szélrázta száraz
levél ághoz ragadva
remény ameddig

nyelénél csendben
kéreg alatt várva él
alszik rügy bogár

70

úton a fénybe

emlékszem
beavató fényre,
lebegésre, zuhanásra,
sötétre
testre, vérre
vízre, tűzre, ölésre
halálra ölelő születésre
most ember
vagyok úton
a fénybe

vízkereszt (vagy amit akartok)

ismét dobozba
zárt angyalok csillagok
múlt karácsonyok

vízkereszt (vagy amit akartok)

emberlét

 

naponta újból
világot teremteni
vele önmagad

világod helyed
kis morzsája egésznek
benned a minden

öregedő

 

múló évekkel
ülepedő  percekkel
súlyos vemhes test

magammal terhes
lélekszülő születés
vajúdó létben

hideg reggel

 

bokorba bújva
fekete csomók ülnek
macska és rigó

vadszőlőt csippent

madár az ághegyen fönt

macska lesi lent

 

sors

 

ághegyen billeg

szét néz megrázza magát

majd egy zuhanás

 

vagy le a mélybe

vagy szárnyra kapva tova

más világ felé

haiku ...

 

nem vers, betűkkel

rögzített pillanatok

sora, létképlet

beszélgetés Apámmal

 

Isten a maga képére teremté az embert ...
aztán az ember istent teremt a maga képére

őszfoszlány

zöld fények árnyak
barangoló emlékek
csendes vágyódás

Mike Oldfield zenéje

kutya

napot fókuszál
szemhéja mögül lesve
boldog szuszogás

Megint itthon

 magam

bent kő növekszik
merev nehezebb a test
lélekpille száll

Írország

A szél

mint komisz kölyök
lányhajat tépve, fészket
borít, madár sír

cselló és bőgő
zúg mezőkapu csöve
bárányszösz repül

 

 nyaram

szurokba szúrt jel
forró nyoma a napnak
fecskecikkanás

bodza lonc fenyő
illateső szélben nap
rovarfelhő száll

rengeteg zöldben
varjak csókák fekete
barmok szerteszét

 

 esős

mezőn bús barmok
fejüket összedugva
nyílzápor eső

babaszobának
bíbor függönye mögött
megpihen a nyár

dünnyögő

nap szél eső köd
napos szél szeles eső
ködös esős nap

üvegen zizzen
ablaknyi szűk világban
bogárkarantén