tavasz

napos fényjáték
nap fény tükör szivárvány
reggeli derű

fénycsíkban hívó
kicsalogatón a zárt
szobavilágból

töprengő

a sok gondolat
szétszalad mint a bolha
a macskadögből

vagy mi lesz vele
amikor a gazdatestből
kiszakad elszáll

utolsó sóhaj
ölelő minden semmi
utolsó kérdés

vagy más

szürke

álmos ablakok
időtlen rétegein
átsejlő a múlt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

álmodó jelen
ablakrétegein át
szürkülő a múlt

farsangidő

kert ködjét tépi
vadmacskaként játszó szél
levél-egér fut

borostyán rezeg
ringó madáretető
szerteszór magot

surrogó hangok
veréb és cinke rebben
bújik bokorba