idő foglya

kinnfeledett nyár
vackolódón avarban
mosdatja eső
ősznap szárítja
télpaplanba takarva
álmodik tavaszt

már öregember
ébredése nem tavasz
az idő fogja

fogva tart és elereszt

megint elmúlt

ködszürke fényben
üres etetőt rázó
éhesmadár szél

bokrok alatt egy
ottfelejtett kék labda
múlt nyarat sirat

60 év után

egymáson kövek
rakódnak napok évek
örök létező

villogó képek –
az arc-hang-mozdulatsor
elme és való
pillanat miben
múlt-jelen találkozik
feloldozó nap

november

naptalan napon
puha leget kaparó
köd szőtte árnyfák

neszező madár
ringat zizzen az ág
télre készülőn

kérge alatti
lassuló áramlása
jövőt álmodó

Márton nap

 

rőt bozótban

ághegyen, rozsdafarkú

billegve ugrál

röppen a csúcsra

vadszőlőt szemezgetve

ködette kertben

****

rőt bozóton
ághegyen rozsdafarkú
billenti farkát

ködette kertben
vadszőlőt szemezgetni
repdes a csúcsra

őszközép 2

lepkeként levél
libben a langyos szélben
felhős bújó nap

csörrenő szarka
láb alatt reccsenő ág
kosárban dió

őszközép

indákon rezzen
eső cseppen levélen
bokorban madár
smaragd és bíbor
árnyak vibrálnak benne
lassuló világ

odúba bújó
raktártöltő időszak
jól jön a dunyha
tűz pattogása
gyertya táncoló fénye
purrogó macska

éjszaka

 

fekete macskák

szuszognak párnájukon,

gombócba bújva

polcról alvó pók

lóg bojtként rezzenetlen,

hálója árnyék

esőben

furcsa volt a nyár
álmos forró időtlen
elveszett álmok

esőben a fű
megéled bogyó beér
elment a madár

halasztott tettek
mint pillangó tovaszáll
ősz utána tél

ablaknyi

függönyök fények árnyak
illúziórétegek
éber álom az élet

***

függönyön fény árny
illúziórétegek
éber álomlét

 

kis kitérő után

itthon

kimosott álmok
skandináv séta libeg
szárad a szélben

Gloxénia

egy baba álma

elmúlt álmokkal
polcon poros szoknyában
szeme réveteg

néz időtlenül
lassan málló tanúja
az évszakoknak

ír réten-lápon
sétálmodás lélekben

vissza-visszatér

reggel

hogy csillan a fény
bóbitán levélen azt
érezni lehet

a képrögzítés
csak egy parány szelete
a végtelennek

megint tavasz

bodza virága
nyílik smaragdzöld között
pitypanggombos rét

növények lények
színesek zöldek kékek
fényárnya légnek

lélek lebben át
halmokon nyíló virág
múlás körtánca

takarítós

teret réteget
tologatni rendezni
tetrisz a házban
 

 

 

mint

 

 

vicces kis sárga
csipeszek ülnek dróton
ágon virágok

bomló szirmait
álmosan szellőzteti
az aranyeső

idén is lesz tavasz

teendő

elme múltszövetén
foszló rész foltozás
maradék időért

lassan bújik elő
a már bevégezett

meddig kell hely idő
ha készül valami

alkotás

valós vagy képzelt
elmeszűrőn át képzett
lélek lenyomat

valósnak képzelt

elmeszűrőn át képzett

léleklenyomat

dúdoló

rongy földemen rongy patak
rongy égemen rongy a nap
rongyos ének, rongyos álom
elringatlak rongyos ágyon

dúdoló

szövök szavakat
rongyból falakat
házat ágyat takarót
hogy
ne fázz

koratavasz

szelíden színes
szövedéke a légnek
moccanatlan ág

a nap fényében
ébredő rügy és virág
szélvetélő áll

pillangó rebben
sárga színe villanó
holnap tán fagyott

lét

lég lélegzés lét
ölelő levegő van
ősajándék

víz szomjat oltó
magzatvíz-létezése
bölcsője testnek

csillagok pora
föld létezésnek sejtje
minden és semmi

hideg szél

szél kerget sirályt
szelet sirály kergeti
borult ég alatt

borostyánba tép
s, zörög a bádogtető
fa kardok tánca